PHOTO DIARY #4

Az év elején épp a szabadságvággyal kezdtem el a PHOTO DIARY sorozatot, most újra ezt a témát szeretném újragondolni, hiszen az akkori 140 km pár milliméterre csökkent.

Korábban még magam sem tudtam mit jelent igazán szabadnak lenni, ma már egyre biztosabb vagyok a válaszban, annak ellenére, hogy még mindig nem vagyok független. Megtanultam, akkor is lehetünk szabadok, ha függünk valamitől, de egy kis időre, akár egy napra is lehetünk szabadok egy ideges városban, egy idegen karjaiban. Ezt a fajta szabadságvágyot leginkább ahhoz tudom hasonlítani, mikor egy vidéki srác először jár a fővárosban, és megcsapja a kipufogó füst szaga, a metró szellője, és az a nyüzsgő nagyvárosi élet, amiben ő is önmaga lehet, álarcok nélkül. Természetesen rettentő nehéz átlépni az előttünk lévő akadályokat, de néha leendő boldogságunk megköveteli azt, hogy igenis fittyet hányva rohanjunk az ismeretlenbe. Hiszen csak akkor lehetünk boldogok és szabadok, ha mindent megteszünk annak érdekében, hogy utólag ne bánkódjunk azon, hogy mi történhetett volna másképp. 

Mi lett volna, ha... Számtalan alternatívát kitalálhatunk, lejátszhatunk a fejünkben, de a valóság mindig sokkal jobb és értékesebb, mint a fantázia - legalábbis szerintem. Természetesen csak úgy lehet igazán élő a valóság, ha merünk nagyot álmodni, és engedünk fantáziánk szárnyalásának. Utólag lehet megbánunk számtalan dolgok, de minden baklövésünk és hibánk hozzájárul ahhoz, akik most vagyunk. Nem szégyellem a hibáimat, hiszen átkozhatnám is azt a napot, amikor megismertem Őt, de épp neki köszönhetem, hogy ma az vagyok, aki. Részben miatta átléptem saját határaimat, valaki más miatt ma már nem tud érdekelni a távolság sem, hiszen csak úgy lehetek boldog egy idegen városban, egy cseppet sem idegen karjaiban. Sosem vártam csodákra, a múltamba sem kapaszkodtam soha, épp ezért izgatottan rohanok az ismeretlenbe, hogy végül rátaláljak önmagamra, hiszen nincs mit vesztenem, legfeljebb elölről kezdem a végtelen utazás.


Végezetül az elmaradhatatlan zene, ami ma nem más, mint Kylie Minogue legújabb slágere, az Into the Blue, amiből több szabad fordítást is megtaláltok a bejegyzés sorai közt, hisz vár minket az 'ismeretlen'.

Íme február utolsó napjainak számomra legkedvesebb fotói: 

FACEBOOK | TWITTER | INSTAGRAM | LOOKBOOK